Belépés
FõoldalKeresésOldalakHirdetésekNévjegyekRegisztrációBelépés
Hírek
- Kápolna és a temető története
- Plébánosunk
Fülöp atya fotói
Ailer Gellért atya
- Elhunyt plébánosaink
- Közösségünk
- Kik nyugszanak temetőnkben
- Galéria
- ügyfélfogadásaink
- Plébánia elhelyezkedése
- Kapcsolat
- Misék rendje
- Aktuális
-Búcsú 2012

Fülöp atya sajátkezű önéletrajza

(Philippe-Marie van Dael) Van Dael Fülöpnek Hívnak. Brüsszelben születtem 1949-ben. Gyermekkoromban állami gondozottként egy katolikus intézetben laktam szegény gyerekek között Brüsszel mellett. Néhány magyar gyerek is volt ebben az intézetben. Édesanyám minden évben néhányszor meglátogatott engem. Mikor megkérdeztem tőle, hogy hol van édesapám, azt válaszolta, hogy külföldön él és beteg. Arra is kért édesanyám, hogy imádkozzam édesapámért, hogy megtérjen mielőtt meghal.


Az intézetben minden nap egy ferences atya jött misézni. Mise alatt mindig bizalommal imádkoztam édesapámért. Mikor elsőáldozó voltam olyan boldogságot éreztem, hogy megígértem Istennek, pap leszek. Ugyan olyan, mint ez a ferences atya, és mint a fiatal misszionárius atyák, akik minden szombaton hittanórát tartottak nekünk. Tizenkilenc éves voltam, mikor halálos ágyánál a korházban találkoztam először édesapámmal. Nagyon beteg volt és sírva kért bocsánatot tőlem. Papot is hívatott magához, aki meggyóntatta és a betegek szentségét is feladta neki. Néhány nap múlva békében meghalt. Meglepetés volt nekem, hogy Isten meghallgatta az én gyermekkori imámat, hogy édesapám megtérjen.

Érettségi után Brüsszelben dolgoztam egy kórházban, mint betegápoló. Néhány beteg azt kérdezte tőlem, hogy én miért nem vagyok pap. Akkor ismertem fel, hogy Isten már gyermekkoromban meghívott és most újra arra hív, hogy pap legyek. Én pedig válaszoltam hívására és beléptem a Servita Rendbe. Rómában végeztem a teológiát. 1991. szeptember 14-én szenteltek pappá Brüsszelben. Ebben az évben rombolták le a Berlini falat. A Szentatya II. János Pál pápa kérte a szerzetesrendek elöljáróit, hogy küldjenek szerzeteseket azokba az országokba, ahol kommunizmus volt. Az elöljáróm megkérdezte tőlem, hogy nem akarok-e Magyarországra menni, hogy ott segítsek újraszervezni a szerzetesi életet. Örömmel fogadtam le a meghívást, mert visszaemlékeztem arra, hogy első barátaim gyerekkoromban, az intézetben a magyar gyerekek voltak. 1992. júliusában érkeztem Egerbe. Néhány nap múlva mondtam el az első szentmisémet a szervita templomban. Nem tudtam jól beszélni magyarul, de a fiatalok azt mondták, hogy szívből mondtam a misét.

2006-tól plébános vagyok Egerben a Kisboldogasszony Templomban. A papi munkám során fiatalokkal is foglakkozom. Segítek nekik, hogy felfedezzék, Isten szereti Őket, és terve van az ő életükkel is. Az élet egy ajándék Istentől. Tanúságot teszek előttük arról, Isten az én életemben mennyi csodát tett. Isten minden műve tökéletes. Nekünk csak meg kell értenünk, és el kell tudnunk fogadnunk az Ő akaratát. Így a mi életünk is csodálatossá fog válni. Ebben segítsem meg bennünket Isten.

Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?


.

.

developed by Centrumnet Systems