Belépés
FõoldalKeresésOldalakHirdetésekNévjegyekRegisztrációBelépés
Hírek
- Kápolna és a temető története
- A Freskó Festője
- Plébánosunk
- Elhunyt plébánosaink
- Közösségünk
- Kik nyugszanak temetőnkben
- Galéria
- ügyfélfogadásaink
- Plébánia elhelyezkedése
- Kapcsolat
- Misék rendje
- Aktuális
-Búcsú 2012

Egri Kisboldogasszony Temető

és annak kápolnájának története

Kisasszonytemető:

Az egri temetőkről készített összeírás 1779-ben említi, hogy a „Felnémeti hóstyán a Kisasszony-kápolnánál emberemlékezetet meghaladó időben létesült” a temető (Heml Eger v. ir. 1785: 257/LXXII/a). Egy 1823-ban készült katonai térkép (vö. Breznay I., Eger múltjából. Eger, 1924. 24. I.: Még egy térkép a régi Egerről) a Kisasszonytemető helyét „Slovakische Capeln und Gottes-Acker”-nek jelzi, bár a XVIII. század elején, amikor a temetőkápolna létesült, Egernek számottevő szlovák lakossága nem volt.

A Kisasszony-temető, a Szent Miklós-, Rác-, vagy Felnémeti kapun kívül, 1720-ban iktatja először a halotti anyakönyv így: „… ante Portam Rascianam. .” vagyis Rác-kapu előtt; írták azonban úgy is a Rác-kapun kívül (Extra Portam Rasc.). A század végén, Tót-temető néven emlegetik a hivatalos írások, míg a Hatvani vagy Fájdalmas-temetőnek (Magyar-temető volt a neve).

Mivel pedig a kápolna Bucsuját, mint manapság is, szeptember 8-án, vagyis Kisboldogasszony napján tartják, lassankint a Kisasszony – temető nevet kapta. 1739-ben ily néven kap egy kis hagyatékot.

Itt is sok tekintélyes egri család temetkezett, de – sajnos– a régi síremlékek jobbára olvashatatlan írásúak.

A fertálymesterek honlapjukon megjelenített térképen úgy jelölik, hogy a Kisasszony – temető a Felső – Károly városi kerülethez tartozik. Mind ez a mai állást mutatja.

Kisboldogasszony temetői kápolna (Boldogságos Szűz Mária):

Az egri kápolnák Canonika Vizitátiója 1780-ban elmondja, hogy a „Mária-kápolna a Felnémeti kapu előtt egy dombon, a temetőn belül áll, 1724-ben Pirner Mihály itteni polgár építtette, („… Anno circiter 1724. per Michaelem Pirner Civem Agriensem erectur.”) Mária születése napjáról kapott nevet s minden alkalommal így jegyzik be az anyakönyvbe: B. V. M. Egy oltára van, szűk kórusa, 1726-ban öntött harangja. – Régi harangját 1726-ban öntötték s ez volt a felirata: Soli Dei Gloriae, vagyis: Egyedül Isten Dicsőségére.

Pirner kőműves 1712-ben Selmecbányáról telepedett le Egerben, a régi városháza egyik építőmestere 1731-ben alapítványt is tett a kápolnára. 1805-ben az érsek utasítja a városi magistratust, hogy az 1731. évi tanácsjegyzőkönyvbe kutassa fel a bejegyzést, mely Pirner Mihály egri polgár alapítványára vonatkozik. Egyben másolatban közli az alapítványra vonatkozó ottani bejegyzést, mely szerint Pirner Mihály egri polgár 1731-ben 300 Ft helyezett el kamatra Koller József káptalani serfőzőnél, egyben egri házát, mely a káptalan utcájában az ún. Csurgó utcában, a Szt. József-templom közelében fekszik, egy misealapítvány céljára adományozza, melyet minden héten a Felnémeti-kapun kívül fekvő kisasszony-temető kápolnájában egy szemináriumi pap fog elmondani”. (Eger HemL v. i. 1805: 212. sz.)

Az Acta Parochorum 1761-es elszámolásából értesülünk, hogy a kápolna zsindelyes tetőzetét helyre állították. „Ad capellam Beatae Mariae Virginis ante portam Rascianam Agriensem Pro Asseribus longissibus 2 ft. 24 x; Pro 1600 scandulis 4 fI. 32 x.” (Az egri püspökség számadásaiból. No. 13. f. 485. MDK. Fk II. 94—95).

Az egri plébános 1802-ben azt írja: „Eltökéllettem magamban, hogy az ún. Kisasszony kápolnáját, mely már több esztendők előtt építtetni elkezdetett, mostan egészlen tökéletessen felépíttetni s elkészíttetni akarom, mely végett Magurányi József a kümivesmesterrel meg is egyeztem per Pausch a Következendő móddal…” (Eger 1802. évi 529. szám; következik az építkezés részletes leírása; munkadíj: 1609 FT.)

Az egri plébánia iratai elmondják, hogy a Felnémeti vagy Szt. Miklós-kapun kívül 1724-ben Pirner Mihály egri polgár az ún. Kisasszony - temetőben egy kápolnát építtetett. E kápolnát 3 évvel ezelőtt — tehát 1802 körül — Madarassy János kanonok költségén részben restaurálták, más részeiben viszont még további költséges helyreállítást kell végezni. A homlokzati fal hamarosan ledől, a tető beázik, az esőtől romlik a boltozat. A falakat vakolni kell stb. (Egri ÉrsEgyhL canvis.-ok). Így fel kell tételeznünk, hogy a kápolna még egy restauráláson ment keresztül. Bizonyos, hogy mai csehboltozatai a keletkezéssel nem egykorúak, hanem egy későbbi helyreállítás folyamán épültek.

Jellege:

Szabadon álló egyhajós, homlokzati tornyos kápolna, építette Pirner Mihály 1724-ben, átépítette Magurányi József 1802-ben. Külső homlokzatán és belső tagolásában is egyszerre van jelen a kései barokk formavilága és a klasszicizmus letisztultsága.

Külső:

A kápolna középtornyos homlokzatú. A tornyot tagoló, rizalitot alkotó, páros pilaszterek között egyenes záródású kapu, fölötte gyengén ívelt szegmentzárású kovácsablak. A sarok falpillérekkel hangsúlyozott toszkán párkányzata fölött erős kiülésű főpárkány már klasszicizáló. A tornyot két hátraívelő oromfal fogja közre, faltükrös homlokzatán félköríves, keretelt fülkében Mária szobor (XVIII. sz.), fölötte kőkeretes, könyöklőpárkányos, zárköves szegmentíves ablak. A torony falszakaszi részét vízszintesen, mereven kiszökellő toronypárkányzat zárja. A tornyot a barokkra jellemző módon mind a négy oldalt tagolt, törött ívű, hegyes gúlaidomban végződő toronysüveg zárja. Külsejét bádogozták, gombbal és kettős kereszttel zártak. Oldalhomlokzatát a fejezetes pilaszterek között enyhe ívelésű, szegment záródású ablakok tagolják. A főpárkányzat teljes homlokzaton végigfutva zárja a falazatot . A homlokzat a szentély falánál visszalép és egyenesen záródik. Nagysága és hegyes (nem tört ívű) sarokzáródása, arra enged következtetni, hogy a 19. századi átépítésekkor nyerte el jelenlegi formáját. A déli homlokzathoz kapcsolódik a sekrestye, mely biztosan utólag került az épület tömegéhez. Az apszis felett kontyolt nyeregtetőt ma cserép burkolattal láthatjuk.


Belső:

A belső térbe lépve barokk karzattal ellátott, kellemes hatású, kétosztatú belső tér fogad, melyeket csehsüvegboltozat fed. A falsíkokat golyvás övpárkányú falpillérek tagolják, ezekkel is erősítik a templom barokk jellegét. A gyülekezeti tér alatt található a nagyméretű altemplom, melynek bejárata a torony északi oldalán nyílik. Az altemplom lefedésénél is megismétlődik a lapos ívű csehsüveg boltozat, anyagszerűen téglából kirakottan.

Az a hatvanas - hetvenes éveket követően fehér meszelést kapott a templombelső. Így az addigi barokk festést teljes mértékben elfedték. A templom freskója, oltárképe Verrasztó József atya idejében keletkezett. A freskót Takács István Mezőkkövesdi Festőművész készítette 1977-ben, kinek több freskója is látható városunkban (1950-ben készült) Bazilika, Érseki kápolna. A főoltár freskója teljes egészében kitölti az apszishátsó falát. A templom patrónusa jelenik meg rajta, az éppen megszületett Mária. Mária születését mindig belső térben ábrázolják. Ez részben arra is utal, hogy Mária templomi szolgálatot teljesített, részben azért mert alakját Krisztus egyházának is értelmezték. A középkortól ez egy polgári lakás gyermekágyas szobája, itt inkább szentélyszerű. A történet bemutatása zsánerjelentként igazodik a jelent ábrázoláshoz. Szent Anna, az anyai ágyban fekszik, körülötte sürgölődik a többi asszony, középen édesapja Joachim tartja a kezében a bepólyált újszülöttet. Takács István stílusa klasszikus művészeket idéz. Egyszerre bravúrosan festői, és dinamikus, mint egy barokk mester, valamint egyszerre rajzosan finom és szép formákat teremtő, mint egy reneszánsz festő.

Takács István nem volt modern festő abban az értelemben, hogy nem hódolt be különféle tiszavirág-életű izmusoknak, de modern annyiban, amennyiben modern a minden idők tanulságait és szépségeit magában egyesítő örök művészet, és minden idők minden emberéhez szólván, a mai ember számára is megvan a maga mondanivalója.” Bán József

A közösség számára alkot, érthetően fogalmaz. Képein mindig megnyitja a teret az ég felé. Freskónkon is így történik. A képmezőbe beszálló írást olvasó angyalokat a mennyország ragyogása veszi körül, mely visszaköszön az újszülött glóriájában. A templom szentélyének boltíve a festményben megismétlődi, ezzel, mint a barokk illuzionista festők, meghosszabbítja a teret. A kép lineáris perspektívája nem igazodik a hívek horizontjához. Saját rendszere van. A festmény horizontjának köszönhetően a művész eléri, hogy a szereplők az ülő, térdeplő szemlélők szemmagassága felé emelkednek. A freskó táblakép szerű. Kerete az apszis architektúrája, valamit az alsófestett párkányzat.

A templom mai belső és külső festését megboldogult Antalóczi atya készíttetette el 1993-ban. A felújítás során a kápolna márványát Olaszországból hozta, a műemlék palát Bécsből hozatta. Ajtókat, ablakokat, oltárt készíttetett, melyeket képzett egri mesterek végeztek. A kápolna tetőzetét vörösrézre cserélte. Az atya a renoválás során, egy a stílusában a barokkhoz hasonló festést rendelt meg, amely munkát Mező Tamásra bízta. A kápolna belsődíszítő festése is a 18. sz-i motívumokat idézi (copf, volutta, rocaille).

Berendezés:

Főoltár. Egyszerű fa sztipesz és újabbkori retabulum. A hátfalon két lebegő barokk angyalszobor tartja a főoltárképet. A XIX. sz. elejéről származó faragott és aranyozott keretben olajfestmény Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, angyalokkal.


Mellékoltár.

1. Az arcus triumphalis két oldalán XIX. sz. –i gazdag empire faragványokkal díszített aranyozott keretben balról Szt. Mihály arkangyal legyőzi a sátánt c. olajfestmény (Guido Reni után, XX. sz.), jobbról

2. Szt. József halála c. oltárkép élénk színekkel, XX. sz. A templomban a XX. századból származó dekoratív, neobarokk díszítőfestét láthatjuk.

A kápolnánkban található képek egyikéről:

Az egri Kisasszony- Temető kápolnájának egyik barokk képén a liliomot tartó Szűz előtt lebegő földgömböt almával a szájában kígyó tekergi körül. Felírása: QAERETUR PECCATUM ILLIUS ET NON INVENIETUR. Psal. 10,15. Bűnt keresnek benne, de nem találnak.

Lourdesi oltár

A kápolna északi oldalán, mely a ravatalozó felöli oldal található a Lourdi oltár melyet a Kisboldogasszony egyházközség hívei jóvoltából, állítatott Verrasztó József plébános atya Elődje. Minderről tanúskodik az oltár mellett található angyal szobor fölött olvasható, felírat: „Készült a Hívek adományából. Boldogasszony évében. 1948.

Egy kis érdekesség a temetőben

A húszas - harmincas években az Egri népújság sokszor egy – egy bűnténnyel kapcsolatban említést tesz egy boncteremről, ami a Kisasszony-temetőben volt található még ebben az időben. Az elmúlt 25 - 30 évben már senki sem tudott erről a boncteremről és még a nyomait sem, lehet látni sehol sem. Így jelen pillanatban írásos emlék van csak róla újság cikkek formájában. Mivel abban az időben minden bűntény áldozatait jóformán ide a Kisasszony - temetőbe vittek boncolásra, és a bűncselekményből származó sérülésekről és a halál pontos okáról az újság is innen tájékozódott - tájékozódhatott.

Rövid történet a plébániánk épületéről:

Késő barokk plébániaház, egykor a minoriták egyemeletes háza. A telket a letelepedett szerzetesek1695.május 11-én kapták (adománylevél!-de kitől?), és ott pincét építtettek. / N.b. Északi szomszédjukban a most 53. sz. alatt a serviták borháza volt, kik I. Lipóttól kapták, illetve özv. Görgeynétől 1755-ben vásárolták a telket. Ezen építkeztek! A funduson egy másik ház is állott 1785-1805-ig, melynek tulajdonosa Jászai János, majd nemes Madarassy Pálné. A servitákat idézi a kőkeretes nagykapu zárókövén a faragott servita-címer! /

Aminoriták telkén 1770-ig csak pince volt, 1775-től már pinceház, s mögötte kert 1787-ig. 1790-től ezen építményt házként említik az összeírásokban. Ekkor építhették át az addig földszintes házat emeletessé. 1946-ig a minoritáké, majd Kisboldogasszony plébánia. Szép kapuja van eredeti (faragásokkal díszített, a középen nyíló kiskapun Mária-monogram, a félkörös lunettában istenszem).

Antalóczi atya 1980-as évek közepétől fogva a plébániát teljesen felújította fűtés, burkolások, teljes tetőfelújítás, gáz-elektromos hálózat felújítása, nyílászárók cseréje, udvarrendezés, aszfaltozás. Rendkívül igényes és erőn felüli munkát végzett.

Mint ahogy a fenti képeken is látható újra felújításra szorul már csak azért is mert vizesednek a falai.

Irodalom:

1. VOIT Pál: Eger város műemlékei.

Heves megye műemlékei. II. Bp. 1972

2. www.fertalymesterek.hu

oldalról származnak.

3. Breznay Imre:

Eger a XVIII. Században

második kötet

4. Egri Népújság

1927 -

5. Antalóczi család

  1. Szabó Tamás

  1. Hadobás Zoltán, tanár
A plébánia épület
A plébánia épület
Plébánia faragott kapuja
Plébánia faragott kapuja
Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?


.

.

developed by Centrumnet Systems