Warning: session_start(): open(/var/www/www/helysegek.hu/tmp//sess_7cdebkucei8se3u6vf6irb9pg3, O_RDWR) failed: Disc quota exceeded (69) in /var/www/www/helysegek.hu/www/main.php on line 22
Egri Kisboldogasszony Templom és Plébánia - Legányi Ferenc
Belépés
FõoldalKeresésOldalakHirdetésekNévjegyekRegisztrációBelépés
Hírek
- Kápolna és a temető története
- Plébánosunk
- Elhunyt plébánosaink
- Közösségünk
- Kik nyugszanak temetőnkben
- Lenkey N. János
- Védett sírok
- Lenkey Károly
Legányi Ferenc
- Galéria
- ügyfélfogadásaink
- Plébánia elhelyezkedése
- Kapcsolat
- Misék rendje
- Aktuális
-Búcsú 2012

Legányi Ferenc (Budapest, 1884 – Lesencetomaj, 1964)

Gazdálkodó, kövületgyűjtő. Apja vámtisztviselő volta minisztériumban, majd fogyasztási ellenőr a bécsi és a szentendrei vámon. Legányi Ferenc Egerben érettségizett. Ezután gazdálkodóként élt Egerben tanyáján. Kezdetben a környéken, majd egyre távolabbra barangolva fedezte fel az újabb és újabb kövület lelőhelyeket. Közben olvasta a szakirodalmat, hogy képezze magát. Öccsével közösen utat épített a várostól az Eged-hegyre. A városi tanács azonban nem tartotta be korábbi ígéretét, hogy a költségek felét fedezi, így adósságaik miatt el kellett adniuk a birtokot. A kutatás azonban ezekben a nehéz esztendőkben sem szünetelt. A fuvarozásból élő autodidakta tudós rendszeresen küldött érdekességeket a Földtani Intézetbe és a Természettudományi Múzeumba is. 1925-ben gyűjteménye jellemző darabjaiból megajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeum Egerbe látogatott képviselőjét is. Szoros barátság fűzte Bartalos Gyula műgyűjtőhöz, a Szépasszonyvölgyi honfoglalás kori leletek feltárójához, aki teljes műgyűjteményétét az Egri Érseki Líceum Múzeumára hagyományozta. A többi ezer db tárgyat 1926-tól kezdődően ki is állították ott. Legányi e gyűjtemény kis-egedi részét ugyanebben az évben mintegy 400 db-ból álló kollekcióval szerette volna kiegészíteni, amelynek gyűjtésében ő is részt vett. Egyetlen feltétele az volt, hogy adománya Bartalos gyűjteményének ilyen vonatkozású részével kerüljön egy helyen bemutatásra. Mivel a kiállítás a kis alapterület miatt nem valósult meg, az ajándékozás elmaradt. 1933-ban több száz darabból álló kollekciót ajánlott fel az akkor szerveződő Heves vármegye és Eger város múzeuma (Városi Múzeum) részét. Ez azonban sohasem nyílt meg a közönség előtt, anyaga pedig a háború utáni fosztogatások során teljesen megsemmisült Legányi ajándékával együtt. 1947-ben egervidéki kőzetekkel és ásványokkal ajándékozta meg az angolkisasszonyok egri intézetének szertárát. Ugyancsak ebben az évben így írt a városi tanácshoz intézett levelében: „A régen készült egri Városi Múzeumhoz kérem ideiglenes napidíjas alkalmaztatásomat. Az eddigi összegyűlt anyag egy nagy része, a kőkori és bronzkori tárgyak úgyis az én gyűjtésemből és adományomból valók”. Végül 1951-től kezdődően hivatalos muzeológusként kezelte és gyarapította tovább gyűjteménye megmaradt részét. Kutatásai során gyűjtötte a környék régészeti adatait, népszokásait, és népdalokat kottázott. 1963 végéig dolgozott a múzeumban. Ekkor egészsége megromlott és kórházi ápolásra szorult. Betegségéből ugyan felépült, de szervezete legyengült. Előbb a gyöngyösi majd a Lesencetomaji Szociális Otthonban élt, és itt is hunyt el. 15 féle általa felfedezett kövületfajtát neveztek el róla.

Róla egykét helyen úgy írnak, mint amatőr muzeológus. A fent olvasottakból kiderül számomra, hogy ő inkább muzeológus, mint amatőr muzeológus.

Forrás:

Kiss Péter, Hatszáz négyen Eger múltjából 1944-ig.

Eger, 2007.

157-58. oldal





Új bejegyzés

Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?


.

.

developed by Centrumnet Systems